Csillag

A londoni útra úgy készültem hogy biztos gyilkos lesz, meg Im British but Hindu.....

Reggel felkeltem és éreztem hogy valami nem oké, borzasztó szarul voltam. Nagy szenvedés közepette magamra erőltettem az egyenruhámat, és az ajtóból még gyorsan visszamentem hányni egyet....az előző napi burger amit a Meridienben ettem,még mindig ugyanúgy csücsült a gyomromban mint kiderült, egész addig amíg ki nem tettem a szűrét.A járat fullos volt, de hála a crewnak nem volt gondunk.

Én egész úton szenvedtem olyan szarul voltam, és elhatároztam hogy ki sem mozdulok a hotelból, hátha jobban leszek másnapra.

Persze aztán mikor odaértünk, a lányok mondták hogy a közeli Primarkba készülnek, gondoltam oda még elvonszolom magam, és így 21 font végösszegért vettem egy ruhát,két pulcsit, egy pólót, meg egy táskát,valamint 10 pár harisnyát,meg egy bikininek való kis "tornazsákocskát",van is rá hímezve egy bikini, és egy felirat: Bikini Bag.Teljesen beleszerettem, főleg mikor megláttam hogy másfél font.Éljen Anglia meg a leárazásai.Amúgy a hotel közvetlen Heathrown van a reptéren szinte, szóval a közelben semmi nem volt csak ipari épületek meg terminálok. 

Visszavonszoltam magam a hotelba, és a többiek invitáltak hogy menjek velük sörözni de olyan irgalmatlan szar volt a gyomrom hogy úgy döntöttem most először kihagyom a szociális eseményt, és ágyba parancsoltam magam. Reggel lemetnem hogy valami baromi egyszerű reggelit lenyomjak a torkomon, semmi bacon, csak tea meg croissant némi gyümölccsel, nem akartam visszafele is kidobni a taccsot.

A chilei lánnyal jó későig ücsörögtünk ott, én rendületlenül ittam a citromos teát, és a délelőtt nagy része el is telt.2 órám maradt az ébresztőig, amiben a Ben Hurt bámultam a tv-ben, és a wc-re rohangáltam,nagy élmény volt.

Hálistennek a visszaúton csak félig volt a gép, túléltem. Betegen repülni szar. Ne repüljetek betegen. Ha megbetegszetek, akkor a járat előtt legalább 4 órával tegyétek, hogy jelenthessetek beteget,különben szoptok egész úton.