Hol is ragadtam le..........még Colombonál.

Ezek után Moszkva következett. Kissé csalódás volt számomra, a Vörös tér nem olyan nagy szám, és a bazilika sem az...belül teljesen üres volt, fehér falakkal,150 rubelért.

A Kremlben majd legközelebb teszünk látogatást. Egy nyamvadt másodpilóta és egy szintén új horvát lány voltak a városnéző túrám kísérői, a többiek a hotelban gubasztottak, pénzspórolás címen. Hozzátenném hogy a hotel saját, a hotelvendégek számára ingyenes transzfer kisbusszal rendelkezett a Vörös tér vagy a Puskin tér végállomásokkal. No comment.

Ezek után Velencébe evett a fene, (hazudok mert közte volt egy jó kis Delhim ami meglepő módon nagyon nyugodtan telt,vagyis nem telt, hanem félig üres.Mármint a járat.)namármost Velence valamiért az a hely,ahol mindenki szeret kimenni a városba, így a svájci kapitány, az angol másodpilóta, két etiópiai,egy szingapúri lány és egy spanyol srác társaságában bevettük a várost. Sétáltunk, vacsoráztunk, boroztunk, aztán újra sétáltunk, fotóztunk, majd egy kis bárba betérve ismét boroztunk.

És most elrugaszkodom a száraz tényektől: ez a hely teli van idiótákkal. Senki nem mozdul ki a hotelszobájából, mindenki kuksol bent és nézi a tv-t,miközben a világ legszebb városaiban van, sokszor nem is kerül pénzbe,vagy csak nevetséges összegbe hogy bemenj a városba (még a Thaiföldhöz képest drága Frankfurtban is 2 euro 40 a villamosjegy a belvárosba,és még én európaiként is bemegyek, ne mondja nekem egy ázsiai hogy nem baromi érdekes neki egy német nagyváros).Eddig azt hittem csak unalmasak az emberek de most rájöttem mi a baj.Nincs magukhoz való eszük. Nem érdekli őket a város ahova mennek, Párizsnak kizárólag azért örülnek, mert el tudnak menni venni egy eredeti Louis Vuitton táskát, 1000 euroért.

Diadalív? Az meg kiafaszt érdekel? Egyáltalán mi az? Erre Velencébe érve jöttem rá,amikoris a svájci kapitány valami beszélgetésből kifolyólag megkérdezte a szingapúri kislányt (Velence nemzetközi repülőtere Marco Polo nevét viseli), hogy hallott-e már Marco Poloról,amire ő azt válaszolta, az egy ruhamárka Szingapúrban.....Nem, sajnos nem viccelek. És ez nem az első hasonló eset. Az itteni lányok sokszor nagyon tanulatlanok, tájékozatlanok a világról, beszűkült kis világukban egyedül Gucci karórák és Chanel táskák lebegnek. Vajmi keveset tudnak a világ eseményeiről,múltjáról,történelméről.Én sem voltam soha nagyon jó töriből, de azért egy általános műveltsége legyen már annak aki ilyen helyen dolgozik.Ezek a lányok nem tanulnak sehol semmit, nem érdekli az őket körülvevő világ, nem akarnak tanulni sem helyekről, sem emberekről, sem semmiről. Micsoda elpocsékolása munkahelyeknek, amikre ezresével állnak sorba olyan emberek akik tudnának mit kezdeni a lehetőséggel,és a javukra fordítanák.

És a végén mindig azon veszem észre magam, hogy a pilótákkal lógok.Nem azért mert ahogy a közhiedelem tartja, "MINDEN légiutaskísérő MINDIG ki akar kezdeni MINDEN pilótával". Nem, nem ez az oka.De velük lehet beszélgetni basszameg. Mert tudják hogy Jugoszlávia már nem létezik(!!), tudják hogy Magyarország NEM szomszédos Oroszországgal, lehet velük beszélgetni a kubai helyzetről vagy összehasonlítani a Canon meg a Sony fényképezőgépeket, mert lehet velük helyi kaját enni, és nem fognak Srí Lankán a svédasztalos étteremben spagettit meg salátát vacsorázni, mert nyitottak a világra, mert képesek értelmesen beszélni repülésről, életről, családról, emlékeznek a srí lankai merényletekre pár évvel korábban Colomboban, tudják ki Marco Polo,meglepve fogadták hogy Zanzibár a világ legnagyobb szegfűszeg-exportőre,meséltek Madagaszkárról és még sorolhatnám,örülnek hogy tudom, a madeirai reptérre csak külön erre engedéllyel rendelkező pilóták szállhatnak le,mivel Funchal repülőtere közvetlen az óceán mellett fekszik,és örülnek hogy arról is hallottam, meghosszabbították a kifutópályát egy cölöpökön álló szakasszal.(Ahogy az a Brunei-ből származó kolléganőm is mélységes megdöbbenéssel hallotta, hogy nemcsak hogy tudom hogy ilyen ország létezik, és be tudom lőni merre, még hozzátettem hogy ha nem csal az emlékezetem a fővárosa Bandar-Seri-Begawan, és szultánja a világ egyik leggazdagabb embere.....mint mondta, még soha egyik kolléga sem tudta, hogy hol van Brunei,nemhogy a fővárosa nevét...)És ez mind nem azt hivatott tükrözni hogy én mennyire tájékozott vagyok, hanem azt hogy milyen szomorú hogy sok dolog mennyire nem az alapműveltség része.(Oké, aláírom, a repülős hírek nem mindenkinek alapműveltség, de repülősök közt szerintem alap tudni néhány dolgot.)

Ez az egész ott tűnt fel, ott Velencében, az olasz pizzánk mellett, ahol egyedül én beszélgettem a két pilótával,méghozzá értelmes dolgokról, és a többiek egész vacsora alatt (!!!!) hallgattak mint a sír. Nem tudtak érdemben hozzátenni egyik érintett témához sem.

Ez borzasztóan szomorú, ezek az emberek elvesztegetik más emberek lehetőségét, és még arra sem veszik a fáradtságot hogy reggel papucsot húzzanak, beszálljanak a liftbe és lemenjenek reggelizni, csak felemelik a telefont és a szobájukba rendelnek reggelit,mert még arra is lusták hogy levonszolják a valagukat az étteremig. Értem én hogy spórolni akar, de mivel? A szobaszerviz extra díjával? Mert ha kimenne a hotelből, akkor a hotel mellett lévő kis helyi étkezdében/pékségben féláron lenne egy kiadós reggeli kávéval, és nekem ne mondja senki hogy annyira kell spórolni hogy nem fér bele elmenni sétálni és enni egy fagyit a hotel környékén... vagy kiülni a medencéhez ha van, és csak figyelni az embereket,mindig,mindenhol van valami látnivaló/tanulnivaló, csak az embernek kell elég ész hozzá, hogy képes legyen kinyitni a szemét és fogékonynak lenni az újra, képesnek lenni tanulni mindig,mindenhol, mindenből.Ebből lesz az élettapasztalat,nem a Gucci táskából.

Vesszenek a drága dizájnercuccok amik 1000 euróért úgyis Bangladeshben készülnek.