Na,gyorsan voltam is Münchenben megint, de sem a városban nem voltam, sem pedig jó német kolbászokat nem vásároltam be, ehelyett a 24 órás layover nagy részét ágyban párnák közt töltöttem, na nem mintha megbetegedtem volna, hanem az én drágám ott várt a hotel előtt,ő 7 óra vezetés, én 7 órás flight után,de boldogan csillogó szemekkel.
Január nagyon rég volt, és remélem soha többet nem kell ilyen sokáig nélkülöznünk egymást. Persze megpróbáltuk bepótolni az elmúlt 3 hónapot, de egy nap alatt lehetetlen.
24 órán keresztül meséltünk,mindent el akartunk mesélni amit persze nem lehetett, végre megint megkínozta a 2 szem pattanást a hátamon, én meg cserébe megmoshattam a haját, hát mi már ilyen apróságoktól is boldogok vagyunk együtt. Aludni kettőnk közül csak nekem sikerült, mert a reggeli beszámolója szerint olyan szorosan öleltem álmomban hogy alig kapott levegőt, és ha megmozdult vagy arrébb húzódott akkor még szorosabban bújtam hozzá,ami igaz lehet haha. Én erre persze nem ébredtem fel, sőt rég aludtam ilyen jól.
Másnap elbúcsúztunk,de jövő héten megyek Düsseldorfba, úgyhogy nem kell megint olyan sokat várni....
Éjjel volt mire visszaértünk, tegnap az olasz barátnőmmel elmentünk a Soukba nézelődni meg kajálni, ma meg Zsófival csináltunk egy irgalmatlan hosszú bevásárlótúrát IKEA-látogatással egybekötve. Végre vettem pár dolgot magamnak, rá kellett jönnöm hogy itt muszáj lesz megújítani a ruhatáramat, lehetőleg vékony anyagból lévő darabokat kell beszereznem amik nem szűkek, tehát nem döglök meg bennük a nyáron.
Most meg megyek aludni, mert reggel Delhi, meg fogok halni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.